Építésének pontos idejét nem ismerjük, de valószínűleg az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja építtette. 1264-ben említik először oklevélben.

A vár 1235 előtt a király, II. András birtokába került.

Egy 1270 évi oklevél egyik utalása alapján bizonyos, hogy a vár II. András halálakor (1235) már állt.

IV. Béla 1262-63 körül egyik lányának, Anna hercegnőnek adta Füzért és uradalmát.

1264-ben IV. Béla fia, István herceg, apja ellen harcolva a királyhoz hű Anna hercegnõ füzéri birtokát és a várat elvette. IV. Béla megpóbálta ostrommal visszafoglalni fiától a várat, de István várnagya, Endre fia Mihály a támadást visszaverte.

Az 1270-ben V. Istvánként trónra lépő herceg a várat Endre fia Mihálynak és testvérének adományozta.

1285 után a vár Aba Amadé birtokába került.

A rozgonyi csata (1312) után Károly Róbert az Amadé fiaktól a várat elkobozta és Drugeth Fülöpöt nevezte ki várnaggyá.

Zsigmond király előbb elzálogosította, majd 1389-ben Perényi Péter fiainak adományozta a várat.  A Perényiek a XV. és a XVI. században jelentős építkezéseket folytattak Füzéren.  A Perényi család birtoklása idején az 1440-es évek közepén a vár átmenetileg Pálóczy László királyi ajtónálló mester kezébe került.

Az 1480-as években Mátyás király összetűzésbe került a Perényi családdal és Perényi Istvánt kiűzte a füzéri várból. Mátyás később István fiának, Perényi Imre nádornak visszaadta a várat.

1526-ban Perényi Péter koronaőr Szapolyai János koronázása után, ahelyett, hogy a koronát szokott helyére, a visegrádi várba vitte volna, azt Füzérre szállíttatta és legalább egy évig ott rejtegette. Perényi Péter erődítési munkálatokat végeztetett Füzéren, fia Gábor az 1560-as években a palotaszárnyakat építtette át reneszánsz stílusban.

1567-ben Perényi Gábor halála után a Báthoriak szerezték meg a birtokot.

1603-ban Báthori Erzsébet révén a Nádasdy család kezére jutott.

1626 körül rövid időre Bethlen Gábor csapatai szállták meg.

1654-ben elzálogosítás útján Mosdóssy Imre, majd 1668-ban Bónis Ferenc kezére jutott.

A Wesselényi-összeesküvésben mind Nádasdy Ferenc, mind Bónis Ferenc belekeveredett, ezért 1670-ben birtokaikat, köztük a füzéri várat is elkobozták, és az a királyi kincstár kezelésébe került. A Kamara német őrséget rakott a várba, de kevéssé törődött az erősség állapotával. Mivel a vár hadászati jelentőségét elvesztette, 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná tette és elhagyta.  Ezután a környék lakossága kőbányának használta a romokat.

Az 1686 óta birtokos Károlyi család 1934-1936 között állagvédelmi munkákat végeztetett a váron.

1977-től kezdődően Feld István és Juan Cabello, majd 1992-től Simon Zoltán vezetésével feltárási és helyreállítási munkákat végeznek Füzéren.

Kapcsolódó oldalak:
Juan Cabello- Feld István: Jelentés a füzéri vár 1977. évi kutatásáról
Simon Zoltán: Füzér
www.varak.hu